mindennapok

Most kezdem...csak így bele vágok a közepébe! Nem lesz bevezetés...

Tegnap éjjel megint Nála voltam, gyönyörű volt, ahogy figyel rám, mint még senki más.
Csodás érzés.
Mellette elaludni...oh te jó ég...
Mellette aludtam és Róla álmodtam. Nem, ez nem szerelem, egyszerű kapcsolat ami csak a jó dolgokon alapul, nem adunk egymásnak rosszat, mert nincs rá szükségünk!
Olyan furán jó ez így...
Reggel kivitt a buszhoz... imádom amikor olyan álmoskásan vezet, és látom rajta h jó kedve van, hogy úgy fog menni dolgozni, hogy mások is látni fogják, milyen jól van. Azt is imádom hogy ez miattam van. Ő is ezt látja, pont ezt... és elköszönünk, nem búcsú csak egy fél csók... "majd hívjuk egymást"!
Nem telik el a nap és hívni fogom, vagy lehet megelőz és ő hív? nem mindegy?..Dehogy nem!:)

Egyre jobban kezdem megérteni mennyire szennyezettek ezek a mai kapcsolatok, hogy mennyi negatív érzés társul a barátság vagy a épp a szerelem mellé. "paradoxon az egész élet" és tényleg...

Olvastam Nála egy könyvet, ami arról szól hogy a mesék (piroska és a farkas...stb), hogyan befolyásolják a gyerekek felnőtté válását. Igazán érdekes dolgokat tudtam meg. Nyilván a könyvjelzőnél nyitottam ki. Szimbád a tengerjáró, Szimbád a teherhordó című mese következett! Először azt gondoltam mennyi mindent bele lehet magyarázni egy egyszerű mesébe, de jobban bele gondolva, tényleg nagy igazságok voltak, amikre soha nem gondolnánk már ha csak külön fel nem hívják rá a figyelmünket. Lényeg az hogy ezek a mesék tényleg nevelik a kicsiket, még ha nem is tudunk róla. Azt hiszem kölcsön fogom tőle kérni...

Reggel amikor felszálltam a buszra rosszul lettem, nem tudtam mi fog következni...
Összeesek esetleg rosszabb. Álltam természetesen, és fűtött mint a barom a sofőr...
Végül leűletem a lépcsőre az utolsó pillanatban. Hú azokat a pillantásokat, a 16 éves srácok úgy néztek rám mint valami véres rongyra, de arra szintre nem jutottak el, hogy az öreg bottal közlekedő néninek átadják a helyüket!...ideges lettem. Na miután leültem picit jobban lettem, fel sem álltam Pécsig. Gondoltam biztos, ami biztos.

Mielőtt haza jöttem elmentem boltba, aztán itthon ettem, és aludtam egyet.
Aztán arra gondoltam nyitok egy új blogot...

Holnap újra jövök!