mindennapok

Nem akarok blogot írni.
Nem akarok arról beszélni, hogy kiraboltak.
Nem akarok arról beszélni, hogy ki és miért.
Nem akarom, tudatni magammal, hogy mennyire hiányzik a Doki.
Nem akarom leírni, mit mondot mielőtt itt hagyott.
Nem akarom, mert félek attól amit mondott.


Nem akarok az első munka napomról sem mesélni, pedig nagyon jó volt.
Nem akarok arról sem mondani semmit, hogy holnap találkozom a Marcisráccal, pedig nagyon várom.
Nem akarok arról mesélni, hogy megyek holnap Almádiba, hiszen tudjátok kivel voltam a Balcsin legutóbb... ettől függetlenül várom már ezt a pár napot is.

Nem akarom eláulni, hogy manapság én sem kapcsolom fel a lépcsőházban a villanyt, olyan nyugodt, amikor sötét.

Inkább most nem írok semit!