Egy másik blogot (http://lelketlen.blog.hu/) olvastam, amikor felmerült bennem a kérdés….
Melyik volt életem legszebb, legjobb csókja?
Igazából ez egy húzós kérdés, mert nem tagadom elég sok csókban volt már részem, és valami áldott szerencse által nagyon kevés volt rossz, esetleg borzalmas. Azt hiszem borzalmas csak egy volt… De erről ne beszéljük.
A legjobb csók… nem is így hívnám, esetleg a legjobban kívánt csók …
Volt egy csók, amire kábé másfél évet vártam, ha nem többet.
Sőt két olyan csók volt az életemben, amire sokáig vágytam.
Talán az élet nagy iróniája, hogy mindkettőt egy-egy Andrástól vártam….
1.András
Belé voltam életemben először szerelmes. Ez egy tény. Csalódtam, és két hétig otthon bőgtem, és csokit ettem miatta. De az-az első csók vele…. 2006. október 23-án történ. Szabadság szerelem. Épp rendőrök elől futottunk, a Szabadság hídnál álltunk meg pihenni… Azt hiszem az a könnygáztól könnyes és tüdődet, majd ki köpöd csók volt életem legromatikusabb csókja… Fura, hogy egy szemétláda ilyen dolgokra képes.
2. András
Aki, ismer az tudja melyik Andrásról van szó… Bedobó Kidobó Andrisról, aki anno azon a 10es listán az élre került. Aki, soha nem tett felém egy lépést sem, és mindig az én önbecsülésem fekete foltja ként tündöklött. Most sincs ez másként. Ő mindig a helyes kedves eszméletlenül és szemétmódon jóképű Andris marad. Ennek ellenére, egyik sörházas partyn beszélgettünk, meg mutatta a tetoválását, és azt hiszem azon az estén több lépést is tett felém, mint valaha fog…
Azt hiszem az ő csókja volt életem legfinomabb és legmérgezőbbje…
Tudtam, hogy egy éjszakám van, arra hogy mindazt megkapjam amit másfél év alatt kigondoltam, ezért inkább nem éltem a lehetőséggel.
Lehet életem legrosszabb döntése volt és lehet hogy bánom, de valahol még is tudni vélem hogy ez így volt jó….
"Vannak dolgok, amiket sosem felejt el az ember. Kezdett ráébredni, hogy ezek a dolgok - a zene, a holdfény vagy a csók -, amiket a gyakorlati életben az ember pillanatnyinak vél, és éppen ezért nem sokat törődik velük, pontosan ezek a dolgok tartanak a legtovább. Talán nevetségesnek tűnnek, mégis ezek dacolnak a legtovább a feledéssel."Stephen King