mindennapok

Mivel tegnap Doki a "visszavonulását" töltötte forrtam a dühtől...
Nem igaz, hogy egy rohadt smst sem lehet írni!

Ültem a Kerthelységben... Bejött egy srác, kissé bizonytalanul. Ránéztem, és magamban elhangzott a mondat (nem is rossz).
Miközben néztük egymást, neki puffantott egy szembe jövő csajszinak, szétszakadt a pillanat.
Bement, majd kis idő múlva kijött, és leült velem szemben...
Nagy kék szemei voltak (remélem még vannak is)
Oda ült hozzá egy másik srác, majd elkezdődött a tanulás(részükről)
Közben azért egymásra néztünk párszor...össze ragadt a tekintetünk...
Kaptam egy szép mosolyt is, szép és huncut mosolyt...
igazán édes volt
Eljátszadozunk így jó másfél órát...
Készülödtek elmenni, csalódott voltam...
De mikor elhaladt mellettem, kaptam még egy nagy mosolyt és egy köszönést!
Igazán érdekes volt...
Ilyen kék szemek nem is léteznek szerintem...
Láttál már olyan kéket, ami csak egy árnyalat hijján nem zöld?
Hát ezzel büszkélkedhetett a srác...
Bár valószínű soha többé nem látom, azért megragadt az elmémben...

Hát amikor elmentek, ott maradtunk nővéremmel, szomszéd asztalnál egy csapat fiú...
Mindenen röhögtek, mi meg persze rajtuk...

"A vélemény olyan mint a segglyuk, mindenkinek van, de senki nem kiváncsi rá!"

Nahát ez nálam betette a kiskaput...majdnem megfulladtam, mert persze pont akkor hangzott el amikor ittam...

Doki persze írt, mert hatalmas telepátia van közöttünk, és talán megérzett valamit!
22órára jött értem... kicsit szomorkás voltam, pont azért amiért nem írt oly sokáig, amikor meg irt akkor meg lerázós volt!
Elmentünk sétálni...elmesélte a napját, akkor érzetem milyen barom vagyok...
Majdnem megverte egy őrült... meg tényleg minden össze jött neki...

"ez a nap olyan volt mintha egy év lett volna, de mivel az év végék mindig szépek, eljöttem érted, hogy veled töltsem"

Hát nem tudok mást mondani, minthogy tényleg szép volt...