Épp a Sweeney Todd zenéjét hallgatom. Nagyon jó, nagyon szeretem. Végre rendet raktam a csöpp szobámban. Már a szekrényben nem volt ruha csak az ágyon…a földön csak a kihagyott lábnyomokban lehet lépni a különböző jegyzetektől és könyvektől. Az asztalra már biztonságosan egy poharat sem lehet letenni. Most rend honol…

Lassan jön a kisbabánk, már nagy a készülődés, és lassan tényleg minden meg lesz véve.

Kedd este voltam Krisszel sörözni. Tök jó volt. Először Blöffbe mentünk pálinkázni. Áfonya pálinkát ittunk. Nagyon finom volt. Aztán megmutatta a híres kopaszkocsámát a Badacsonyt. Hát nem nagy eresztés, de jól el voltam. Onnan Cambriusba mentünk, majd Papucsban fejeztük be az estét. Jót beszélgettünk. Mivel kidobó, így tud majd segíteni munkát keresni, meg kérdezi nekem egy két helyen, hogy nincs-e valami meló. Aranyos tőle.

Ma este lesz a nagy birkanyírás. Tominak már akkora a haja hogy összekócolja a szél. Hehe. Túl sokat dolgozik, hülye órafelvételi hét. Azt mondta, ha vége lesz, kivesz párnap szabadságot. Majd jól elkényeztetem, főzök neki finomat, meg minden.

Doki? Nem találkoztunk, és igazából kicsit haragszom rá. Persze, azt is tudom, hogy ő is. Ő a nagy fontos ember vele ezt nem lehet csinálni… Már nekem sincs energiám erre igazából.

Megírtam életem első motivációs levelét. Kicsit fura hogy saját magam kell ajnározni, de hát ezt kérték az önéletrajz mellé. Egész jó lett. Remélem, hamarosan találok valami munkát. A csekkek csak gyűlnek, és a törlesztő is egyre több. Nem akarom, hogy elvegyék ezt a szuper kis lakást. Kicsit félek az Élettől. Igazán félelmetes. Amíg otthon laktam el sem tudtam képzelni, hogy ilyen nehéz betartani a határidőket, és van, hogy dönteni kell, mit fizessünk és mit ne, mert mindent nem tudunk. Na, nem sajnáltatom magam, majd lesz valami, megoldjuk.

Mc. Szeretnivalónak pedig egy idézet: (nekem ez a kedvencem a témában)

"Szerelem

ahogy a szél meglebbenti a függönyt:

nem a függöny, nem a szél.

A lebbenés"