Muszáj megemlítenem valakit, aki mellett nem mehetek el csak úgy.

Mc Szeretni való, így neveztem el. Nem olyan rég ismerkedtünk meg, egy buliban, konkrétan szegényt leszólítottam enyhe alkohol mámoros pillanatomban. A már első ránézésre is szimpatikus, jó kiállású fiatalember félénken nézett rám. Nem bántam meg, mert egy olyan ember engedett belátást az életébe, amilyen nagyon kevés van. Nem, nem tökéletes. Neki is vannak hibái, mint mindenkinek, de annyira emberi, annyira őszinte, egyszerűen szeretni való. Nem értettem hogy, hogy lehet ennyire megbántott és szomorú. Legszívesebben mindig vele lennék, hogy felvidítsam, hogy mosolyogni lássam. Inteligens, okos, büszke, humoros és van benne kellő tisztelet olyan dolgok felé, amik ezt megérdemlik. Annyira de annyira magával rántott, annyira megszerettem. Sajnos lehet, hogy már el is veszítettem. Úgy érzem kiszakítottak belőlem valamit, és ő ezt nem is tudja, hiába írtam le neki, nem is hiszi el. Nem akarom elveszíteni, ő annyira jó ember…